Pillanatok, érzelmek.

Pár nappal ezelőtt a világ egy újabb oldalát ismertem meg.
Megtudhattam milyen 12-16 órában egy étteremben egyedüli pultosként egyetlen szakácsnővel karöltve elvinni éjjeli műszakokat.  Érdekes. Mit ne mondjak. *.*
Elég sűrűn jönnek külföldiek, és aki nem tud németül... Nos azokkal is megértjük egymást, de kézzel lábbal hadonászva mutogatjuk "mi kéne" :D Azóta én vagyok az Activity királynője :DDD
Eddig is sokat kommunikáltam az emberekkel, a többi munkámból kifolyólag, de ez megint más, teljesen új környezet, új munkakör, más emberek... És még tetszene is, ha a 2 óráig tartó standolásról le lehetne mondani... :DD
Szeretem az embereket. Jó azt látni, hogy éjjel vagy hajnalban kómás állapotban bejönnek az ajtón, megisznak egy kávét, esznek valamit, beszélgetünk kicsit, és úgy mennek el hogy "ide még visszajövök!!! az biztos!!"  És másnap mit látok?! Hajnal 3kor betoppan és köszön hogy jóreggelt Szilvia  :))) És tényleg visszajött :O:O :D Meglepődtem... Mert megtanultam már, hogy embereknek hinni, főleg egy ismeretlennek, sem ésszerűnek sem reálisnak nem mondható -.-"
Ő is fáradt. Több órája vezet. Nincs társasága. Az a pár perc, amit az étteremben, vagy leginkább a pult mellett velem beszélgetve eltölt, számára felfrissülés... Jó érzés hogy talán kicsit kellemesebbé tehettem a kora hajnali unalmas és monoton órákat... Persze van a "bunkó paraszt szájbataposnálak " fajta is, ami az idegeimre megy... De el tudok küldeni bárkit oda ahonnan jött, mindezt szépen, nyugodtan, és még mosolygok is hozzá... :D Ezt a képességemet az Eonban az ügyfélszolgálaton tökéletesre fejlesztettem... :DD Legalább annak a helynek is volt haszna...

Már kaptam főznivaló kukoricát 2 kamionostól :DD Ezernyi dícséretet, hogy "mondták már hogy gyönyörű a szemed?!?!?!" Hihetetlen emberekkel találkozom...  Az egyik vett egy szenyát. Majd 5 perc múlva visszajött, vett még egyet, csak azért hogy beszélhessen velem és megkérdezze van e barátom :DDD Azt mondta először nem merte... Mondom még jó hogy ilyen félelmetes vagyok...Közölte hogy nem. Csak ő volt beszari. De aztán egész nap ezt bánta volna hogy nem beszéltünk XD Irtó jó fejek egyébként, és egy élmény megismerni őket egy kicsit közelebbről... Az egyik szabadidejében autóversenyző. A másik bejárta már a fél világot. A harmadik utálja a tejszínhabot. Van aki képes volt órákig ott ülni velem szemben és bámulni. Majd addig olyan szavakat és kifejezéseket használni, míg nem paradicsommá érett pofival álltam előtte :DD -.-"
Igen, el tudok pirulni... Imádom... -.-"  Azt mondják édes, én azt mondom inkább a halál. :D
Majd olyan is van, aki szereti a szenvedélyes feketét. Kihangsúlyozta enyhe pajzán vigyorral a bajsza alatt hogy csak és kizárólag a kávéra gondolt. :DD Majd megosztotta velem hogy miket csinálna velem ha nem lenne felesége... XD
Egész jó az arcmemóriám, ezért megismerem azokat, akik többször is voltak már, legalábbis azokat biztosan, akikkel már beszélgettem is, nem csak a Jóreggelt mit adhatok?! sablonszöveget... :D
És tök jó látni hogy örlünek mikor azt kérdezed: esetleg kávét két cukorral mint tegnap?! Az a kómás szem hirtelen elkezd mosolyogni :DD Hogy iggeeeeeen :D emlékszel?!?! de aranyos vagy :D
Nah szóval. Ennyit az új ideignlenes emberközpontú munkámról...

Létezik hogy egy olyan ember hiánya miatt vagy megőrülve aki valójában soha nem is volt a "tiéd"?!?!?!
Hihetetlen.
Megőrülök most már. Gondolkoztam mi a fene bajom lehet. De nem jövök rá. Nekem ilyenekkel soha nem voltak próblémáim. Könnyen, vagyis nem könnyen, inkább aránylag hamar túltettem magam minden csalódáson, szakításon, távolságon... Mindenen. De ez most valahogy nem akar sikerülni.
SZILVIA szedd már össze magad....
És a poén hogy ő nem tudom mit érez ebből az egészből... Lehet semmit. Lehet azt hiszi engem nem is érdekel hogy már nincs a közelemben. Lehet hogy neki is rossz. Lehet hogy már nem is emlékszik... Bár azt nem hinném...  AJJmár ez a sok "lehet"...
Falramászok. Elegem van saját magamból. Én meg a nagy terveim. Hogy majd újrakezdek. Hogy elmegyek. Hogy minden más lesz. Hogy harcolok az álmomért. Hogyaza... -.-"

Végülis alakul...alakul... nem sok látszata van idáig...  De ahogy mondani szokták:
Nincsenek varázsos megoldások, minden tőlünk függ, úgyhogy állj talpra, menj és tegyél érte valamit! Mert azértékes dolgokat sohasem könnyű megszerezni.

"Az első éjszaka nélküled, csak az első volt nehéz, és aztán már csak az ital volt kevééés" :DDD
Valami ilyesmi...
Csak én nem iszom... :DD